Milyen esetekben van szükség könyvvizsgálatra?

Könyvvizsgálat kötelezettség 2008. január 1-tõl

A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységrõl és a könyvvizsgálói közfelügyeletrõl szóló 2007. évi LXXV. törvényt 2007. június 26-án hirdették ki, hatályba lép 2008. január 1-jén.

A törvény 213. §-a módosította a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban (számviteli törvény) 155. §-ának (3) bekezdését, amely a kötelezõ könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesség kritériumát tartalmazza.

A módosítás az eddigi (a tárgyévet megelõzõ két üzleti év átlagában fennálló éves nettó árbevételre vonatkozó) 50 millió forintos értékhatárt százmillió forintra emelte, és kibõvítette még egy feltétellel a következõk szerint:

„Nem kötelezõ a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:

a) az üzleti évet megelõzõ két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre    átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelõzõ két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 fõt."

Jogelõd nélkül alapított vállalkozásnál - az elõzõek alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelõzõ két üzleti év egyikének vagy mindkettõnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelõzõ (elsõ) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni."

A módosítás tehát növeli azon vállalkozások számát, amelynél nem kötelezõ a könyvvizsgálat. A módosítás 2008. január 1-jével lép hatályba, azaz a megemelt értékhatárt elõször azon üzleti év könyvvizsgálati kötelezettségének kell figyelembe venni, amelynek elsõ napja a 2008-as naptári évben van. Ekkor a megelõzõ két üzleti év (a 2006. és a 2007.) árbevételi és létszámadatainak figyelembevételével kell megállapítani, hogy az említett mutatók kétéves átlaga alatt marad-e a 100 millió forintnak és az 50 fõnek. Ez esetben a 2008-as üzleti évrõl (figyelembe véve a számviteli törvény és egyéb jogszabályok kötelezõ könyvvizsgálatra elõírt rendelkezéseit is) készített éves beszámolót, egyszerûsített éves beszámolót már nem kötelezõ könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni.

Jogelõd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelõzõ két üzleti év egyikének vagy mindkettõnek az adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelõzõ (elsõ) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni. Ha például a vállalkozó jogelõd nélkül 2007-ben jött létre, akkor van az élõtársasági üzleti év, és van a csonka 2007-es üzleti év.

A 2008. évi (elsõ teljes naptári évi, illetve 2008-ban kezdõdõ üzleti évi) beszámoló könyvvizsgálati kötelezettségének vizsgálatánál ez a vállalkozó figyelembe veheti a megemelt, 100 millió forintos értékhatárt. [2000. évi C. törvény 155. § (3)]

A könyvvizsgáló feladata,  felelõssége

 A számviteli törvény 156. §-ának (1) bekezdése alapján a független könyvvizsgáló feladata a számviteli beszámoló valódiságának és szabályszerûségének felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítõ okirat elõírásai betartásának ellenõrzése, és ennek alapján a számviteli beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükrözõ vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése, amely tartalmazza a könyvvizsgálói záradékot-

A könyvvizsgáló felelõssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján kell végrehajtani. A fentiek megkövetelik, bizonyos etikai követelményeknek való megfelelést, valamint hogy a könyvvizsgálat úgy legyen megtervezve és elvégezve, hogy megszerezhetõvé váljon a kellõ bizonyosság arról, hogy az éves beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állításokat.

Milyen idõtartamra kell (lehet) választani a könyvvizsgálót?

  A társaság legfõbb szervének a társaság könyvvizsgálóját határozott idõre, de legfeljebb öt évre kell megválasztani. A könyvvizsgáló megbízatásának idõtartama nem lehet rövidebb, mint az õt megválasztó taggyûléstõl vagy közgyûléstõl az üzleti év számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadó taggyûlésig illetve közgyûlésig terjedõ azon idõszak, amelynek a felülvizsgálatára megválasztották. A társasági könyvvizsgáló visszahívására nem adhatnak alapot a független könyvvizsgálói jelentésben tett megállapítások vagy a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójához kapcsolódó könyvvizsgálói záradék megadásának az elutasítása. Külön törvény a társasági könyvvizsgáló újraválasztását kizárhatja. A könyvvizsgálói megbízás elfogadásának az minõsül, ha a könyvvizsgáló megválasztását követõ kilencven napon belül megbízási szerzõdést köt a gazdasági társaság ügyvezetésével. A határidõ eredménytelen elteltével a könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és a legfõbb szervnek másik könyvvizsgálót kell választania.

Könyvvizsgáló függetlensége, összeférhetetlensége

A könyvvizsgálói függetlenséget a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységrõl szóló 2007. évi LXXV. törvény (továbbiakban Kk tv.) fogalmazza meg.

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (továbbiakban Gt.) könyvvizsgálói összeférhetetlenséggel foglalkozó 41. § (5) bekezdése leszögezi, hogy nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, tagja, részvényese. Nem választható könyvvizsgálóvá a gazdasági társaság tisztségviselõje, felügyelõ bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója, valamint a gazdasági társaság munkavállalója, e minõségének megszûnésétõl számított három évig.

Összeférhetetlen, ha azonos idõszakban egy gazdálkodónak ugyanaz a könyvvizsgálója mint a könyvelõje.

Összeférhetetlen az olyan üzleti kapcsolat, amely könyvvizsgáló  és érdekeltsége, illetve  megbízó és érdekeltségei közt jött létre. A fenti kiemelt idézetek mellett a hivatkozott törvények és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Etikai szabályzata részletes tájékoztatást ad e témában.